Olyan hosszú sorok kezdenek kialakulni a berlini szavazóhelyiségek körül, hogy a német sajtó már „káoszként” jellemzi a helyzetet. A Szövetségi Választási Iroda nyugtatni próbálja a kedélyeket: hiába zárul le 6-kor a szavazás, mindenki leadhatja a voksát, aki eddig beáll a sorba.
Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje lényegében kisebb-nagyobb bakiknak tudhatja be azt, hogy az előzetes pollok alapján lehet, hogy elveszti a mai választást az uniópárt. Ma is bakizott egyet: úgy adta le a voksát, hogy tisztán látszott rajta, hogy mit ikszelt.
Második világháborús bombát találtak a németországi Wuppertalban, ezért arra kérte a város szavazópolgárait a polgármester, hogy ne menjenek el voksolni, amíg nem hatástalanították a szerkezetet – írja a ZDF.
A mai parlamenti választásokban való részvételre buzdította Németország lakosságát Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök.
Angela Merkel mindent megtett annak érdekében, hogy még egy végső lökést adjon pártjának és a CDU/CSU közös kancellárjelöltjének, Armin Lachetnek a 2021-es választás véghajrájában. A hamarosan leköszönöm német kancellár az Aachenben megrendezett utolsó gyűlésükön kijelentette: az ország jövője forog kockán.
Két tartományi választás és egy népszavazás is lesz ma a parlamenti választások mellett Németországban.
A 2014-2016-os migrációs válság egyik következménye Európa-szerte az volt, hogy megerősödött a szélsőjobboldal, ez különösen érezhető volt Németországban, ahol 94 Bundestag-széket megszerzett 2017-ben az akkor alig négy éve létező Alternatíva Németországért (AfD) párt. Sok elemző ekkor attól tartott, hogy 2021-re már megkerülhetetlen tényező lesz a német politikában az AfD, de most, két nappal a választás előtt úgy tűnik, nem tudták szélesíteni a szavazóbázisukat. A szélsőséges pártok szekerét toló krízisek pedig jöttek-mentek Németországban az elmúlt években, de úgy tűnik, az AfD nem tudott ezekből országos szinten politikai tőkét kovácsolni.
3 százalékpontos előnyt mért a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) számára a Wahlkreisprognose legfrissebb, 1400 fő bevonásával elkészített pollja a Kereszténydemokrata Unióval (CDU/CSU) szemben. Ezzel enyhén csökkent az SPD előnye a tegnap közzétett Ipsos-pollban közölt 4 százalékpontos vezetéshez képest.
A hétvégén parlamenti választások lesznek Németországban, az új kormány összetétele mellett hamarosan eldőlhet az is, hogy ki lesz Angela Merkel kancellár utódja. A választás előtti hetek igencsak fordulatokban gazdagon teltek, hiszen nagyon meggyengült Merkel kancellár pártja, a CDU/CSU és megerősödött a szociáldemokrata SPD, illetve a Zöldek is. Megnéztük, melyik eddig a 2021-es német választás 5 legváratlanabb fordulata.
Utolsó hetéhez érkezett a német választási kampány, amelynek nagy kérdése, hogy ki lesz Angela Merkel utódja, de talán még ennél is fontosabb, hogy milyen pártok fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben. A mostani az utóbbi évek legizgalmasabb választási kampánya és még jelenleg is kiélezett verseny látszódik a két legerősebb szereplő, a CDU/CSU-szövetség és az SPD között. Ennek kimenetele megjósolhatatlan ugyan, az azonban biztos, hogy a mostani választás nemcsak Németországra gyakorolhat komoly hatást, hanem Európára és a német-magyar kapcsolatokra is. Többek közt ezekről beszélgetett a Portfolio Globál podcastjában Palkovics Máté, a Portfolio elemzője és Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek meggyűlhet a baja egy új német kormánnyal, ha az SPD nyeri a választást, de egy Angela Merkel nélküli CDU-val sem lenne problémamentes viszonya a politikusnak – írja a Politico.
Meglepő energia- és klímapolitikai tervekkel is rendelkeznek a szeptember végi parlamenti választásra készülő németországi pártok. A nagyobb pártok egyetértenek abban, hogy a kibocsátáscsökkentési célok szükségesek, ám ezek ambiciózusságát és elérésének módját illetően eltérőek az elképzeléseik. A mindenkori német klímapolitika az egész EU szempontjából meghatározó.
Nyakunkon a német szövetségi választás, már csak pár napot kell várnunk arra, hogy Németország választópolgárai arról döntsenek szeptember 26-án, hogy ki vezesse tovább az országukat. A mostani választás már csak azért is rendhagyó, mert ezúttal már nem méretteti meg magát Angela Merkel, aki 16 év után hagyja el a kancellári hivatalt. A verseny éppen ezért szokatlanul kiegyenlítetté vált a pártok között, amely hosszadalmas koalíciós tárgyalásokat vetít előre a jövőre nézve. Ennek ellenére a választás kimenetele igen jelentős hatást gyakorolhat mind Európára, mind pedig a német-magyar kapcsolatokra. Ön szerint ki fog nyerni? Szavazzon a Portfolio-n!
Utolsó hetéhez érkezett a német választási kampány, amelynek nagy kérdése, hogy ki lesz Angela Merkel utódja, de talán még ennél is fontosabb, hogy milyen pártok fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben. Bár továbbra is az SPD vezet a közvélemény-kutatásokon, így jelenleg a szociáldemokratáknak van a legnagyobb esélyük átvenni a kancelláriát, az sem kizárt, hogy sikertelen koalíciós próbálkozások esetén végül mégis a CDU vezetésével alakul kormány. Minden esetre akárki is fogja irányítani Németországot a jövőben, nagy kérdés, hogy mi lesz Angela Merkel örökségével, illetve, hogy az új kormány mennyiben kívánja folytatni a 16 éve hivatalban lévő kancellár politikáját. Többek közt ezeket a kérdéseket boncolgatja az Unicredit vezető közgazdásza kapcsolódó elemzésében.
Sokan találgatták az utóbbi időben, hogy hova költözik majd Angela Merkel hivatali idejének lejárta után, a kancellár most elárulta terveit – írja a Spiegel.
Friss mérések szerint a CDU leghűségesebb támogatóit veszíthette el a mostani választás kampányában, ebben pedig igen nagy szerepe van Angela Merkel távozásának – írja a Politico.
Angela Merkel 16 év után távozik az európai politika élvonalából, ezzel pedig hatalmas űrt hagy maga után. A kancellárnak a hosszú évek alatt számos válsággal kellett megbirkóznia, szava annyira fontossá vált az Európai Unióban, hogy egyesek egyenesen annak informális vezetőjeként hivatkoznak rá. Merkel a befolyását elsősorban arra használta fel, hogy kompromisszumok útján kovácsolja egységbe az európai tagállamokat. Politikájából azonban hiányzott egy valódi vízió az EU jövőjére vonatkozóan. Ezt a vákuumot most Emmanuel Macron kívánja betölteni, aki számos nagyszabású tervet vázolt fel az unió reformjára. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen német kancellárt kap maga mellé a német választást követően.
Friedrich Merz szerint a hosszú átmeneti időszak Angela Merkel kancellárságának végén az egyik oka annak, hogy a CDU rosszul teljesít a kampány során - írja a Süddeutsche Zeitung.
Armin Laschet, a CDU jelöltje nem igazán találja a helyét a német választási kampányban. A politikus és pártjának népszerűsége még mindig nem tudott elmozdulni a mélypontról, az SPD-s Olaf Scholz pedig továbbra is vezet a méréseken. Laschet bízott abban, hogy legalább a televíziós vitákkal képes lesz javítani pozícióján, de csalódnia kellett. De mi állhat az enervált kampány hátterében? A Spiegel csapata egy hónapon keresztül követte Laschetet, a látottak alapján pedig öt olyan tényezőt nevezett meg, amelyek hozzájárultak az eddig nem túl sikeres szerepléshez.
Németország azt szeretné, ha a Nyugat-Balkán is az Európai Unió része lenne, de a térségbeli országok előtt még hosszú út áll a teljes jogú tagság elnyerése előtt - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár hétfőn Belgrádban.
Ma életbe léptek Trump megemelt vámjai. Vámháborúval kapcsolatos híreink percről percre.
Trump tulajdonképpen előre szólt a befektetőknek.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Portfolio Vállalati Energiamenedzsment Konferencia 2025.
Folytatódik a vámháború.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
