Második világháborús bombát találtak a németországi Wuppertalban, ezért arra kérte a város szavazópolgárait a polgármester, hogy ne menjenek el voksolni, amíg nem hatástalanították a szerkezetet – írja a ZDF.
A mai parlamenti választásokban való részvételre buzdította Németország lakosságát Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök.
Angela Merkel mindent megtett annak érdekében, hogy még egy végső lökést adjon pártjának és a CDU/CSU közös kancellárjelöltjének, Armin Lachetnek a 2021-es választás véghajrájában. A hamarosan leköszönöm német kancellár az Aachenben megrendezett utolsó gyűlésükön kijelentette: az ország jövője forog kockán.
Két tartományi választás és egy népszavazás is lesz ma a parlamenti választások mellett Németországban.
A 2014-2016-os migrációs válság egyik következménye Európa-szerte az volt, hogy megerősödött a szélsőjobboldal, ez különösen érezhető volt Németországban, ahol 94 Bundestag-széket megszerzett 2017-ben az akkor alig négy éve létező Alternatíva Németországért (AfD) párt. Sok elemző ekkor attól tartott, hogy 2021-re már megkerülhetetlen tényező lesz a német politikában az AfD, de most, két nappal a választás előtt úgy tűnik, nem tudták szélesíteni a szavazóbázisukat. A szélsőséges pártok szekerét toló krízisek pedig jöttek-mentek Németországban az elmúlt években, de úgy tűnik, az AfD nem tudott ezekből országos szinten politikai tőkét kovácsolni.
3 százalékpontos előnyt mért a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) számára a Wahlkreisprognose legfrissebb, 1400 fő bevonásával elkészített pollja a Kereszténydemokrata Unióval (CDU/CSU) szemben. Ezzel enyhén csökkent az SPD előnye a tegnap közzétett Ipsos-pollban közölt 4 százalékpontos vezetéshez képest.
A hétvégén parlamenti választások lesznek Németországban, az új kormány összetétele mellett hamarosan eldőlhet az is, hogy ki lesz Angela Merkel kancellár utódja. A választás előtti hetek igencsak fordulatokban gazdagon teltek, hiszen nagyon meggyengült Merkel kancellár pártja, a CDU/CSU és megerősödött a szociáldemokrata SPD, illetve a Zöldek is. Megnéztük, melyik eddig a 2021-es német választás 5 legváratlanabb fordulata.
Utolsó hetéhez érkezett a német választási kampány, amelynek nagy kérdése, hogy ki lesz Angela Merkel utódja, de talán még ennél is fontosabb, hogy milyen pártok fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben. A mostani az utóbbi évek legizgalmasabb választási kampánya és még jelenleg is kiélezett verseny látszódik a két legerősebb szereplő, a CDU/CSU-szövetség és az SPD között. Ennek kimenetele megjósolhatatlan ugyan, az azonban biztos, hogy a mostani választás nemcsak Németországra gyakorolhat komoly hatást, hanem Európára és a német-magyar kapcsolatokra is. Többek közt ezekről beszélgetett a Portfolio Globál podcastjában Palkovics Máté, a Portfolio elemzője és Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek meggyűlhet a baja egy új német kormánnyal, ha az SPD nyeri a választást, de egy Angela Merkel nélküli CDU-val sem lenne problémamentes viszonya a politikusnak – írja a Politico.
Meglepő energia- és klímapolitikai tervekkel is rendelkeznek a szeptember végi parlamenti választásra készülő németországi pártok. A nagyobb pártok egyetértenek abban, hogy a kibocsátáscsökkentési célok szükségesek, ám ezek ambiciózusságát és elérésének módját illetően eltérőek az elképzeléseik. A mindenkori német klímapolitika az egész EU szempontjából meghatározó.
Nyakunkon a német szövetségi választás, már csak pár napot kell várnunk arra, hogy Németország választópolgárai arról döntsenek szeptember 26-án, hogy ki vezesse tovább az országukat. A mostani választás már csak azért is rendhagyó, mert ezúttal már nem méretteti meg magát Angela Merkel, aki 16 év után hagyja el a kancellári hivatalt. A verseny éppen ezért szokatlanul kiegyenlítetté vált a pártok között, amely hosszadalmas koalíciós tárgyalásokat vetít előre a jövőre nézve. Ennek ellenére a választás kimenetele igen jelentős hatást gyakorolhat mind Európára, mind pedig a német-magyar kapcsolatokra. Ön szerint ki fog nyerni? Szavazzon a Portfolio-n!
Utolsó hetéhez érkezett a német választási kampány, amelynek nagy kérdése, hogy ki lesz Angela Merkel utódja, de talán még ennél is fontosabb, hogy milyen pártok fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben. Bár továbbra is az SPD vezet a közvélemény-kutatásokon, így jelenleg a szociáldemokratáknak van a legnagyobb esélyük átvenni a kancelláriát, az sem kizárt, hogy sikertelen koalíciós próbálkozások esetén végül mégis a CDU vezetésével alakul kormány. Minden esetre akárki is fogja irányítani Németországot a jövőben, nagy kérdés, hogy mi lesz Angela Merkel örökségével, illetve, hogy az új kormány mennyiben kívánja folytatni a 16 éve hivatalban lévő kancellár politikáját. Többek közt ezeket a kérdéseket boncolgatja az Unicredit vezető közgazdásza kapcsolódó elemzésében.
Sokan találgatták az utóbbi időben, hogy hova költözik majd Angela Merkel hivatali idejének lejárta után, a kancellár most elárulta terveit – írja a Spiegel.
Friss mérések szerint a CDU leghűségesebb támogatóit veszíthette el a mostani választás kampányában, ebben pedig igen nagy szerepe van Angela Merkel távozásának – írja a Politico.
Angela Merkel 16 év után távozik az európai politika élvonalából, ezzel pedig hatalmas űrt hagy maga után. A kancellárnak a hosszú évek alatt számos válsággal kellett megbirkóznia, szava annyira fontossá vált az Európai Unióban, hogy egyesek egyenesen annak informális vezetőjeként hivatkoznak rá. Merkel a befolyását elsősorban arra használta fel, hogy kompromisszumok útján kovácsolja egységbe az európai tagállamokat. Politikájából azonban hiányzott egy valódi vízió az EU jövőjére vonatkozóan. Ezt a vákuumot most Emmanuel Macron kívánja betölteni, aki számos nagyszabású tervet vázolt fel az unió reformjára. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen német kancellárt kap maga mellé a német választást követően.
Friedrich Merz szerint a hosszú átmeneti időszak Angela Merkel kancellárságának végén az egyik oka annak, hogy a CDU rosszul teljesít a kampány során - írja a Süddeutsche Zeitung.
Armin Laschet, a CDU jelöltje nem igazán találja a helyét a német választási kampányban. A politikus és pártjának népszerűsége még mindig nem tudott elmozdulni a mélypontról, az SPD-s Olaf Scholz pedig továbbra is vezet a méréseken. Laschet bízott abban, hogy legalább a televíziós vitákkal képes lesz javítani pozícióján, de csalódnia kellett. De mi állhat az enervált kampány hátterében? A Spiegel csapata egy hónapon keresztül követte Laschetet, a látottak alapján pedig öt olyan tényezőt nevezett meg, amelyek hozzájárultak az eddig nem túl sikeres szerepléshez.
Németország azt szeretné, ha a Nyugat-Balkán is az Európai Unió része lenne, de a térségbeli országok előtt még hosszú út áll a teljes jogú tagság elnyerése előtt - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár hétfőn Belgrádban.
Egyre közeledik a német választások időpontja, a pártok pedig már teljes mértékben kampányüzemmódba kapcsoltak. A CDU/CSU például az utóbbi időszakban minden erejével igyekezett szavazóit mozgósítani elsősorban azzal, hogy elmondásuk szerint csak ők képesek egy olyan koalíciót megakadályozni, amelyben részt venne a radikális Baloldal (Linke). Olyannyira, hogy még maga Angela Merkel is felszólalt a témában. Na de mi is valójában a probléma a Baloldallal, illetve mekkora esély van rá, hogy valóban a kormányrúd közelébe kerülhetnek? Elemeztük azt is, miként lehetne kancellár Armin Laschet akár egy vesztes választási eredmény esetén is.
Angela Merkel német kancellár reményét fejezte ki Varsóban szombaton, hogy párbeszéd útján meg tudják majd oldani a lengyel igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban az Európai Bizottsággal szemben fennálló vitákat, mert "a politika több annál, mint hogy csak a bíróságra járjanak".
Januárra már be is léphetnek.
A termelékenység viszont nem nő ezzel párhuzamosan.
A hatóságok hatástalanították.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
